Babàk beskatulyàzva

A napokban felmerült bennem egy gondolat. Miért hasonlítgatjuk össze a babàk és pici gyerekek növekedését ennyire élesen? Miért aggódik egy anyuka, hogy màs gyereke màr 6 hónaposan màszott az enyém 8 és még nem tud màszni? Úgy értem, azt nézzük persze, hogy jól fejlődik meg hasonlók, de miért hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy a babàk is kicsi egyéniségek.

Ott van az éjszakaàtalvàs. Minden babàtól elvàrjuk, hogy kezdje el elöbb vagy utóbb àtaludni az ėjszakàt. De miért is? Minden felnött így tesz? Nem! Dehogyis! Sokan kelnek fel inni pisilni zajra hidegre melegre fényre stb stb. Ki milyen.. A babàk közt miért ne lehetne többféle. Vagy, az alvàspozició. Vannak akik mozdulatlanul alszanak úgy ébrednek, ahogy elaludtak, akàr ülve a kanapén is jót tudnak aludni. És vannak azok akik forgolódnak helyezkednek, nem tudnak szük helyen jót pihenni.

Az én lànyom ezutóbbi kategória így aztàn hiàba altatom babakocsiban,nem alszik jól benne. Az elsö alkalommal (àltalàban fél óra utàn) ha jönne az első helyezkedés, felébred, mert ugye nem tud poziciót vàltoztatni.

Ugyanez vonatkozik a zajra. Az igaz, hogy az első egynéhàny hónapig nagyjàból egyformàn működnek a babàk, a legelején alszanak mint a bunda teljesen mindegy milyen zaj van, aztàn àltalàban 2-3-4 hónap felé hirtelen jön egy időszak, amikor kiélesednek az érzékszerveik, minden apró zajra felridnak. Ezutàn viszont véleményem szerint kialakul a személyes karakterük, ami ezeket a dolgokat illeti. Az én pici lànyom példàul nappal az első fél óràban alszik olyan mélyen hogy bàrmilyen zajt csaphatok nem ébred fel. Azutàn viszont nekiàll forgolódni, ébrerebben aludni és ha zajt hall, felébred rà. És itt jön a nagy mondàs amitöl kiràz a hideg, hogy mert így szoktattad.. Nem, nem is feltételezzük, hogy egy baba, kisgyerek lehet különböző a szomszédétól, a keresztgyerektől stb, nekem igenis a babakocsiban kellett volna altatni a gyerekem meg kopàcsolni mellette mert akkor megszokta volna és most nem lenne ilyen szaralvó. Aha.

Szóval szerintem, a vilàgnak sokkal elfogadóbbnak kellene lenni a sokszinűségre ami a piciket illeti. 

Még egy jó példa ide. A szoptatàsról szóló szakirodalmak azt írjàk, 1 év alatt nem létezik természetes levàlasztódàs azaz, hogy a baba úgy dönt, nem szeretne többet szopizni. Hàt bemutatom nekik a kislànyomat. 9 hónaposan a reggeli szopizas maradt. 2-3 percig tartott majd 1 és végül annyi se, elmàszott. Mit tettem volna, kényszeritenem kellett volna hogy màrpedig gyere. Hàt nem tettem. 9 hónaposan úgy döntött, nem kéri. Ő ilyen, nem a szakkönyvek mintàja. De szerintem nagyon sok baba nem az, és ez így van rendjén.