Zzzzz.. Az alvàs.

Fontos téma..

Huh hàt erről azért màr írtam ezt-azt. Sajnos nem a kislànyom erőssége a dolog ez elég egyértelmű. Sajnos e téren az apjàra ütött, anyósék regéket zengtek, mennyire rosszul aludt pàrom az elsö fél évben. Persze csak miutàn megérkezett a picink, előtte semmit nem mondtak, én meg anyumtól mindig azt hallottam, hogy mennyire szuper baba voltam, ettem aludtam. Így aztàn tényleg hidegzuhany volt az egész első év. 

Kezdjük azzal, hogy a babàk nagyrésze az első egy söt sokan kettő hónapban elméletileg folyton alszanak. Nos hàt nàlunk ez 2 hétig sem tartott. Egyre éberebb és éberebb lett és sajnos nem vigyorgott a kis lógó jàtékaira amikor fent volt hanem folyton "panaszkodott". Aztàn, rosszul lőtte be az aktív idöszakait. Pàr héten àt éjféltől hajnal 3ig fent voltunk. (A szakirodalom szerint egy ekkora baba max 1 óràt kellene hogy fent legyen.. Màr itt kezdtem megérteni, hogy nem egy nagy szundibajnok a kicsi). Mindig gyanus volt, hogy a betevővel sem elégedett, hosszú egy óràs szoptatàsok utàn is nyugtalan volt. Persze a szoptatàsban jàrtas emberkék körülöttem győzködtek, nem lehet kevés a tejem, olyan nincs blabla. 

3 hónap környékén aztàn tényleg eljött a csúcs, habàr éjszaka nagyjàból aludtunk (jópàr ébredéssel) nappal a bűvös harmincpercezés ment. 30 perc alvàs 2 óra fentlét, ez volt az ördögi kör. Így a nap végére lett egy szuper-nyűgös babànk, aki minimum egy óràn àt sirt de gyakran kettő - hiàba próbàlkoztunk bàrmivel ringatàs ének tàpszer cici stb stb.. Előbb utóbb kidőlt, de mi màr nagyon kikészültünk ebben. Szépen lassan javult a helyzet de egy pàr hónapig tényleg kőkemény volt. 

Ami szintén elkeserítő volt, szintén 3 hónap környékén, hogy nem tudott se kocsiban se babakocsiban aludni. De egyàltalàn nem.

A legtöbb anyuka tologatja a babakocsit nagy nyugodtan ilyen pici babàkkal, mert szinte mindegyik pici baba elalszik a séta alatt meg az autóban. Hàt az én kislànyom nem hozzàjuk tartozik. Emlékszem valamikor nyàr közeledtével tehàt olyan 5-6 hónapos kora környékén kezdett el javulni. Közben próbàlgattam a hordozàst is, azt pàr hétig szerette aztàn az sem müködött tovàbb. Illetve volt szintén egy pàr hét, hogy ringattuk de az is lecsengett. Az egyetlen mód ahogyan tudott aludni az az àgyban hason fekvés volt. Fél óràig.. 

Nyàron kezdett kicsit javulni a helyzet (azaz 7 hónaposan). Ahogy 3 alvàs alakult ki, egy, a középső valamivel hosszabb lett. Mindezidő alatt az éjszakàk szintén ébredezősek voltak. 3-5-7 ébredés minden éjjel. Nyàrra màr foltokat làttam a fàradtsàgtól meg bőgtem. De legalàbb a koradélutàni alvàskor csatlakozhattam én is, mert addig, a fél óràkkal hàt, nem sokra mentem.

De egy hosszabb alvàs, ami mondjuk kétóra olyannyira ritkasàgszàmba ment, hogy konkrétan emlékszem arra a pàr alkalomra amikor megtörtént. El se akartam hinni.

8 hónaposan csillant fel a remény, amikor megvolt az elsö àtaludt éjszaka.

A legrosszabb nem is az, hogy keveset alszik. Persze rossz, mert ha ébren volt akkor még nonstop szórakoztatni kellett. Nem tűrte az egyhelyben létet (màr most értem, hogy miért....). Az igazàn rossz az volt, hogy làttam rajta mindig, màr amikor felébredt, hogy nem aludta ki magàt. És nyilvàn totàl nyűgös volt tőle. De visszaaltatni nem lehet, ő ilyen. 

Màr most elalszik a kocsiban, de ott nosztalgiàzik és gondosan ügyel rà, hogy fél órànàl tovább ne vesztegesse a drága idöt. Ma sajnos közeledve a (mostmàr) egyetlen alvàsàhoz, a kocsiban bealudt. Hiàba hagytuk jàrva a motort az autóban annak ellenére, hogy hazaérkeztünk, ugyanúgy fél óra utàn felébredt. És minden tovàbbi próbàlkozàsunk ellenére egész délutàn nem volt hajlandó többet aludni. Nem mondjam milyen hisztérika lett a fàradtsàgtól a nap végére. De minél fàradtabb annàl hiperaktívabb, dobàlja magàt meg nyavajog. Az àgy az egyetlen hely ahol megnyugszik. 

Gyakran kérdezem magamtól elrontottam valamit? De hisz annyit próbàlkoztam.

Ő ilyen. Màr most sokat javult a helyzet hisz sokat fent tud lenni egyben, de ha pl így alakul a napunk mint a mai, nagyon rossz az este. Utàlom nyűgösnek, fàradtnak làtni. Nem tudok szemet hunyni felette mert az ő kiegyensúlyozottsàga szàmomra az első. 

És mèg egy dolog amit utàlok, a bíràlatokat, hogy "miért nem szoktattad hozzà". Hogy miért nem veszed lazàbban. Szivesen adnàm kölcsön a cipőmet nekik, és mondanàm, jàrjàtok végig benne az első kb 8 hónapomat. Utàna megnézem a lazasàgotokat.