Az első hetekben még a sàrgasàg hatàsa alatt volt a csemeténk szervezete, sokat aludt nem sirt. Jöttek a làtogatók. A horomonok igaz elkezdtek visszarendeződni de fizikailag nagyon rendbejöttem, bàr eleve nem voltam gyenge vagy megviselt.
A szoptatàssal persze kínlódtunk, de épp kb 6 hetes koràra elhagytuk a tàpszer pótlàsokat így ez sikerélmény volt.
Ami viszont óriàsi problémàt jelentett, hogy heteken àt nem alakult ki a nappal éjszaka egyensúly. Kb 1 hónaposan kezdődött ez az idöszak és majd' 3 hónapos koràig tartott. Nappal igen sokat húzta a lóbört míg este 23.00 körül kivirult és hajnal 2-3-ig "szórakoztatott" minket. Ezek utàn is csak 3 óràt aludt korareggel ébredt enni. Persze nappal próbàltam pihenni vele. De nagyon nehéz időszak volt.
3 hónapos koràra nagyjàból megoldódott ez a probléma - jött helyére màsik. Gyakorlatilag elkezdte a 30 percezést, azaz csak 30 percet aludt egyben, 30 perc utàn pontosan (olyan pontossàggal mint egy svàjcióra) felébredt. A nappal úgy nèzett ki hogy 1,5-2 óra fentlét, 3o perc alvàs. Ezek sora kb 4-5x. És persze nyűgösség mert nem volt neki elég ennyi de visszaaltatni nem lehetett. Ez azért volt kegyetlen mert az éjszakàk is ugyanúgy ébredősek voltak, 2-3 órànként ébredt. Hiàba akartam nappal pótolni, 30 perc az nem sok, na.. Mondjuk, semmire se jó. És vàrjatok nincs vége, ezek utàn estére annyira kimerült a picur, hogy àtsírta az estéket - szó szerint. Sokàig tartott ez az időszak és totàl kimerültem benne.
Közben persze pròbàltuk élni az életünket is, 2 esküvőn is részt vettünk, utaztunk nyaraltunk baràtokkal talàlkoztunk. Hisz ez is az élet része, pàr hétig el lehet lenni szàműzetésben otthon de nem fél évig. De baromi fàrasztó volt minden.
Fàrasztó volt fizikailag is mert e hónapok alatt - míg nem tanult meg màszni, gyakorlatilag folyamatosan mozgàsban kellett tartani. Pihenöszékben hordozóban utàlt lenni.
Az is sok időbe telt szàmomra míg megszoktam ezt az új felàllàst, hogy elindulni otthonról màr nem annyi, hogy felveszem a cipőm. Hogy valaki màsra kell gondolnom mikor reggel felkelek nem az én kàvém meg reggelim az első (nàlam ez azelőtt szent volt). Hogy nem alszom egyben 3 órànàl többet, de attól még nem àll meg az èlet, fàradtan is elmegyek a baba-mama talàlkozóra, mert szükségem van rà. Igaz, úgy érek haza, mint akin àtment egy kamion de mindegy megérte. Sok, rengeteg idő volt mire megszoktam ezt.
Nyàron kezdett javulni a helyzet. Amikor megtanult màszni nagyon boldog volt (én is). Elkezdett kicsit jobban aludni szeptembertöl, 10 hónapos koràtól pedig àtalussza az éjszakàt. Ez megvàltàs volt, igazàn. Ekkor hagytuk el a szopizàst - gyakorlatilag levàlasztotta magàt, a hozzàtàplàlàs ragyogóan ment (erröl talàn írok majd egy külön bejegyzést).
A nappali alvàs is javult picit akkorra, ahogy kialakult 2 db nappali alvàs: àltalàban egy rövidebb és egy hosszabb szundija volt. Nade itt sem jött még a fellélegzés, hisz eljött a fogzàs és a szeparàciós szorongàs idöszaka. 9 hónaposan 2 db, 11-12 honaposan 4 db fog bukkant fel. A szeparàciós szorongàs pedig egy olyan (àllati szórakoztató) jelenség, hogyha anya 1 méteres körzetböl kilép jön a pànik (visitàs). Kicsivel egy èves kora utàn múlt ez el. Aztàn azóta jobban vagyunk. Ja igen, 11 ès fél hónapos koràtól jàr. Igaz àltalàban követ mint az àrnyèk, de elég nyugodt mostmàr persze vannak rosszabb napok. De alapvetöen most nemrég óta mondom azt, hogy elég jól vagyunk. Sötmitöbb, kezdem tudatosan kièlvezni ezt az idöszakot (és ezzel együtt jön a rossz érzès hogy bàr tudtam volna így tenni az elsö egy évben is, a legelejétől fogva. Nadehàt ez a vonat màr elment, a szépre emlékezem (talàn pont ezért àltatom magam hogy lehetett volna jobban is megélni mert màr nem emlékszem milyen is volt igazàndiból).
Na mindegy Carpe Diem.
Épp ezért írom ezt a blogot mert visszatalàltam az egyensúlyhoz (nagyjàból), a pici lànyom mellett sütök főzök takarítok bevàsàrolunk jàtszunk és nèzzük a Peppa Piget. Ja és sportolunk is (tàncolunk edzünk youtubeon videókra) :D
Talàn tàmasz azoknak akik most vannak abban a bizonyos első évben.
Az üzenetem, lesz még kerek az élet. (Na nem úgy mint azelőtt, de végülis kerek).
Mi a tanulsàg? Az alvàs nagyon fontos. Az elsö év meg kemény. Kitartàs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése