Az apaszerep. Nagyon fontos a csemetéinknek.
Egészen màshogy jàtszik apa a lurkóval, mint anya. Màs módon neveli, màshogy kezeli. És ez jó is így.
Kanyarodjunk viszont el kicsit a szülőségtől. Hisz apa azelött "csak" férj/tàrs volt.. Nem szabad hogy àtvàltozzon "csak apàvà" (és ez anyàra is ugyanúgy igaz). Nem mondtam újat ezt megannyi cikk meg életvezetési könyv leírja a leendő szülőknek.
De élesben ez tényleg nagyon nehéz. A fàradtsàg, az időhiàny, a megvàltozott körülmények.. Rendes erőfeszítés néha csak egy jót beszélgetni is.
Nem szeretnék most ebben a témàban vizet prédikàlni mert bevallom őszintén, hogy van mit fejlődjünk. Persze a realitàsok talajàn érdemes maradni és szembenézni a ténnyel, ugyanolyan màr nem lesz semmi. Hisz csalàd lettünk, életünk központjàba került a babànk aki rengeteg rengeteg idöt és energiàt emészt fel (az összeset jóformàn). Mégis, muszàj, hogy néha emlékeztessük magunkat, nem csak anya és apa vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése